Szeged, Szeged

Elgondolkodtatnak azok az események, amik a napokban Szegeden történtek. Egyrészről volt egy kézilabda Magyar Kupa, pénteken pedig egy tüntetésre került a városháza előtt a szegedi labdarúgásért. Nem mondok újat azzal, hogy a Magyar Kupát a (rendezés jogát 38 millió forintért megszerző) Pick Szeged nyerte meg, a döntőben a veszprémi csapatot verte (agyon). Nem én találtam ki az agyonverést (hanem a média, meg az ismerősök, akik látták és szintén durvának minősítették a Pick játékát), de nem is ez a lényeg. Engem az gondolkodtat el, hogy honnan hová jutott a szegedi klub a játékosállományt tekintve. A ’90-es évek közepén az elődöntőig menetelt a KEK-ben a Pick, 1996-ban pedig bajnok lett. Emlékszem olyan nemzetközi mérkőzésekre, amikor már délután 3(!!!) órakor egy tűt nem lehetett leejteni az újszegedi sportcsarnokban, a hat órai kezdés előtt három órával már tele lett a lelátó. Más világ volt akkor, nem voltak helyre szóló jegyek, bérletek… Akadt olyan fanatikus is, aki már délelőtt ott várakozott a csarnoknál, hogy biztosan legyen ülőhelye az esti meccsen. El lehet képzelni hogy a 14 órai kapunyitáskor milyen embertömeg áradt fel a lelátókra…
Dehogy unatkoztunk a kezdésig, előfordult hogy a kosaras lányoknak volt edzése, igaz a meccseiken általában csak 1-200 néző lézengett, de az edzésüket így 3000 ember láthatta :)
De az akkori Pick Szeged más volt!Még ma is szinte kapásból sorolom az akkor sztárok neveit: Fekete Robi, Avar Gyuri, Bartók Csabi, Borsodi Peti, Grőber Matyi, Mezei Ricsi, Oszlánczi Andris, Dobos Laci. Hogy ez így túl „magyaros”? Igen, mára ez is megváltozott, és talán éppen ez a baj, mára a szegedi tehetségeket sem sikerül megtartani. Fekete Robiékat imádta mindenki. Ma pedig románok, szerbek adják a csapat nagy részét… Még talán a szurkolók is mások lettek, kicserélődtek. Ahogy hallom a régi bandából már alig-alig maradtak, akik meccsre járnak. Abban az időben voltunk jónéhányan, akik szinte minden szegedi sporteseményen jelen voltak, legyen szó kézilabdáról, kosárlabdáról, vízilabdáról vagy éppen fociról. Anno egy NB III-as focimeccsen az ultrák között még nekem is jutott egy görögtűz :) Szép, kedves emlékek.

No de váltsunk a focira! Múlt pénteken a szegedi városháza előtt tüntetést rendeztek a szegedi labdarúgásért. Csak támogatni tudom ezt a dolgot én is. Egy akkora nagyvárosnak, mint Szeged, be kellene tudnia vállalni egy első osztályú futball csapatot is.

Hogy röviden miről is van szó, bemásolom a szervezet által megnevezett legfontosabb okokat, mely az összefogást eredményezte:
Szeged önkormányzata határozatban döntött a SZVSE stadionjának és SZEOL stadionnak magánkézbe adásáról ill. megszüntetésének víziójáról. Ezzel a városban csak a jelenleg állami tulajdonban lévő Hunyadi téri pálya maradna a labdarúgósport számára. A 15 éve alakult, válogatott- és elsőosztályú játékosok egész sorát kinevelő Tisza Volán SC utánpótláscsapatai, a létesítmények jelenlegi helyzete és a minőségi (ill. a fiatalok számára megtartóerővel rendelkező) szegedi felnőtt labdarúgósport hiánya miatt ellehetetlenülnek. A jelenben is, már tizenéves korban viszik el a tehetségeket a gondosabb gazdával rendelkező városok csapatai. A város reprezentatív felnőtt labdarúgócsapata, a Tisza Volán SC újoncként az NB III-ban szerepel, ám a város vezetői illetve a tulajdonosi körök ismert tervei hosszú távra is csak ezt az osztályt szánják a szegedi labdarúgásnak, ez az 1899-ben létrehozott szegedi labdarúgás hagyományaihoz, sikereihez és a városunk nagyságához, értékéhez viszonyítva teljességgel elfogadhatatlan! Napjainkra a felnőtt labdarúgócsapat az ismert tulajdonosi összefonódásoknak köszönhetően gyakorlatilag a Diósgyőr fiókcsapata lett...